A Mannesmann fivérek

A Mannesmann fivérek korszakalkotó találmánya –
a varratnélküli csőgyártás technológiája

Mintegy 130 éve használja az ipar töretlenül Reinhard (1856–1922) és Max Mannesmann (1857–1915) találmányát varratnélküli acélcsövek előállítására. A nagy felfedezések, innovációk gyakran egy zseniális ötleten, egy spontán érkező szellemes megoldáson alapulnak, melyet azután hosszas és fáradságos kísérletezési munka követ. Nem volt ez másképp a Mannesmann fivérek esetében sem, akik az 1880-as években szívós, kitartó munkával tökéletesítették a csőhengerlés technikáját.

A legenda szerint az alapötlet egy otthoni reggelizés alatt született meg, mikor is a testvérek unalmukban kenyérgalacsinokat gyúrtak s közben arra lettek figyelmesek, hogy a kenyérben a gyúrás közben üregek keletkeznek… üregek, repedések a kenyérben,,,.Miért is ne lehetne ugyanezt előidézni az acélbugában (acélcső alapanyaga), ami ha a megfelelő centrális vonalon jön létre, akár tovább is tágítható? Innen szinte már csak egy lépés vezetett a ferdehengerlés feltalálásáig…

Az innováció lényege, hogy a felizzított kör alakú acélbuga két, egymással szöget bezáró és azonos irányban forgó kettős kúpos henger közé kerül.

A buga kettős mozgást végez: egyrészt forog, másrészt – a hengerek ferde helyzetéből következően – előrehalad, összességében csavarvonal-szerű mozgást ír le. A forgás miatt a darab közepén állandóan változó csúsztatófeszültségek hatnak, aminek következtében a darab közepe felszakad. A felszakadt üreget egy, a darab tengelyvonalában elhelyezett tüskével kiszúrják, feltágítják és szabályossá teszik. A Mannesmann hengerléssel lyukasztott „nyers" henger falvastagsága még 25-30 mm. A falvastagság csökkentésére és egyben a hosszúság növelésére csőnyújtó Pilger-hengereket alkalmaznak, amelynek technológiáját szintén a két testvér fejlesztette ki 1890-ben Chomutovban ( Pilger rendszerű csőnyújtó hengerlés ).

Az eljárással a vastag falú nyerscsőből egyetlen hengerlési menetben kész minőségű, vékony falú csövet lehet előállítani. Hazánkban 1896-tól jegyeznek be szabadalmakat. Reinhardt és Max Mannesmann első magyar szabadalma már ebből az évből megtalálható a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal adatbázisában, amely egyébként az egyik első önállóan bejegyzett magyar szabadalmak egyike. A feltalálóként aktívabb Miksa (Maximilian/Max) neve alatt további csőgyártáshoz kapcsolódó szabadalmi bejelentések is találhatók, mint pl.a HU25360 lajstromszám alatti 1902-ből (lásd oldalsó ábra).

Nem kérdés, hogy a varratnélküli acélcső gyártás feltalálása rendkívüli távlatokat nyitott a gépipar, a csővezeték építés és a járműipar számára. Mi pedig acélcső kereskedőként tisztelettel adózunk a mesterek emlékének – habár azóta a csőgyártás technológiája tovább fejlődött és más gyártási eljárások is használatosak - az Argento Kft. acélcső raktárában kizárólag varratnélküli szén acélcsövek találhatók.

Készítette: Strausz Mónika

Felhasznált források: