A rozsdaálló delhi vasoszlop

Indiában, Delhiben található egy 7 méter magas, 6 tonna súlyú ősi vasoszlop, mely a világ egyik első kohászati alkotása. A Kuvval-ul-Islam mecset udvarán álló oszlop egyike a hindu kultúra legrejtélyesebb műemlékeinek, hiszen több, mint 1500 éves fennállása óta nem fog rajta az idő „vasfoga”!

Vasból van és mégsem rozsdásodik? Ezt még egy tapasztalt acélkereskedő sem érti… Vajon egy igazi oopart (out-of-place artifact – „oda nem illő”) leletről van szó?

Az oszlop eredetileg Visnupadagiriben állt és II. Csandragupta, Észak-India akkori uralkodója emeltette kb. i.sz. 400-ban. Valószínűleg fontos asztronómiai feladata volt, ugyanis hajnali árnyéka csak a nyári napforduló környékén esett Visnu istenség lába irányába. Az oszlop pontos elhelyezését egyértelműen a gupták (uralkodó család) fejlett csillagászati ismeretei vezérelték. Tetején valaha egy Garuda madár állt, a paláston olvasható szanszkrit feliratok pedig az oszlop korának és eredeti helyének megállapításában segítettek.

Egy hagyomány is kötődik hozzá:

az az ember, aki háttal át tudja ölelni az oszlopot, annak teljesül egy kívánsága. Ám hogy erről leszokjanak az emberek és ne tegyenek kárt az oszlopban, 1997-ben egy kis kerítést emeltek köré.

A rejtély megfejtésében sokat segített a Kanpuri Műszaki Tudományok Intézetében dolgozó Balasubranamiam kohász és professzor tanulmánya, aki 1974-től kezdődően hosszú éveket töltött az oszlop elemzésével, s végül bizonyságot nyert a rejtély mögött álló két tényező: az időjárás és a kémia szerencsés összjátéka.

Az oszlop az ókori indiai vaskovácsolók magas szintű megmunkálásának kiemelkedő bizonyítéka. Az oszlopot (átmérője 48 cm a talpazatánál és 29 cm a csúcsnál) kovácsolt hengerléssel állították elő, 95%-os tisztaságú kovácsoltvasból. Szokatlanul jó rozsdaállósága úgy tűnik, hogy magas foszfortartalma miatt maradt meg, ami a kedvező (nagyon száraz) helyi időjárással párosulva elősegíti a vasoxidokból és foszfátokból álló szilárd védőrétegének kialakulását, s ez által megakadályozzák a felszíni rozsdaképződést.

Reméljük, egyszer mi is megtekinthetjük élőben ezt a különleges vasoszlopot!

Forrás: